Az isten áldjon meg,

De ha még szeretsz, úgy

Ezerszer áldjon meg!

• Petőfi Sándor és Prielle Kornélia

1846. szeptemberében elutasították a 20 éves Prielle Kornélia és 23 éves vőlegénye házassági kérelmét, formai hiányosságok miatt. Ha nem történt volna meg, a színésznőre úgy emlékeznénk, mint Petőfi Sándor felesége.
1845-ben ismerkedtek meg. Petőfi a debreceni színtársulat előadásának szünetében akarta elszavalni egyik költeményét, de a cenzor nem engedélyezte. 1 évvel később a költő visszatért a városba, a korábbi eset miatt a közönség lelkesen ünnepelte és Kornélia, a társulat színésznője egy megzenésített versét énekelte el a tiszteletére. Akkor már javában jegyben járt Petőfi Szendrey Júliával, mégis beleszeretett a színésznőbe és némi ismeretség kötése után, megkérte a kezét. A színésznő igent mondott.




A gyors esküvőre papírok miatt nem kerülhetett sor. A felhevült költő paptól papig hurcolta a kedvesét, még kerítést is mászott, hogy beszélni tudjon egy egyházfival. Petőfi nagy bánatára pedig a nászéjszaka elmaradt. Erős a gyanú, hogy a papok azért gördítettek adminisztrációs akadályokat a különböző felekezetű fiatalok elé, mert valójában a még kiskorúnak számító Kornélia szüleinek engedélyére vártak.
A költő nem bírta tovább a feszültséget, hazautazott, hogy maga intézze el a papírokat. Pesten első útja barátjához, Jókaihoz vezetett, akinek bejelentette nősülési szándékát és felkérte násznagynak. A történetet később így írta le Jókai, aki jobban örült volna annak ha Kornélia lesz Petőfiné, mint Júlia, akit nem kedvelt különösebben.

Júlia egy jóakarójától értesült jegyese hűtlenségéről. A Kornélia szerelem történetét naplójában ő is leírta, a megcsalt menyasszony szemszögéből. Végül úgy tűnik Júlia belátta, hogy van amit nem érdemes megtagadni az ifjútól, néhány csókkal elfeledtette a csapodár költővel kedvesét. Néhány hónap múlva oltár elé álltak és nem beszéltek többet a debreceni kalandról.
Júlia halála után a napló sógorához, a Petőfi életrajzot író és Petőfi mítoszt építő Gyulai Pálhoz került, aki mindent megtett azért, hogy a nemzet költőjének múltját ne piszkítsa be egy hűtlenség története, ezért a napló hosszú évtizedekig nem került nyilvánosságra. Amikor 30 évvel később Kornélia először nyilatkozott menyasszonysága történetéről, Gyulai Pál olvasói levélben hazudtolta meg. Újabb évtized múlva Jókai erősítette meg a románc hitelességét, de akkor már meggyökeresedett a tankönyvekben Petőfi kultikus életrajza.
Kornélia a társulatnál maradt, ám sorsa sokkal jobban alakult, mint Petőfiné szereppel élete végéig küzdő Júliának. Férjhez ment Szerdahelyi Kálmán színészhez, akitől egy huszártiszt kedvéért elvált. Az 50-60-as években a Nemzeti Színház ünnepelt színésznője lett, komédiák, francia vígjátékok ünnepelt sztárja. Magánéletét szabadon élte, sikerei csúcsán megint elvált és immár szerelemből, újra férjhez ment első férjéhez. Sok év után megözvegyült, idős szerepkörben volt népszerű. Élete végén újabb fordulat következett, 80 évesen, nem sokkal halála előtt, férjhez ment a nála majdnem 40 évvel fiatalabb Rozsnyai Kálmán író-műgyűjtőhöz. Boldogan halt meg és csak kicsin múlt, hogy Petőfi boldogtalan özvegye legyen.