"A szerelmet a házasságban ki kell kapcsolni... a házasságban valami másra van szükség, nem szerelemre... nem is tudom, mi a szerelem. Az hamar elmúlik, ellenben az élet folyik."

• Móricz Zsigmond, Holics Janka és Simonyi Mária

1924 januárjában, a negyvenöt éves Móricz Zsigmond Búzakalász című színdarabja próbáin szeretett bele Simonyi Máriába, aki éppen akkor harmincötödik évét taposta. A mindent elsöprő és felíró érzelmet mindenki észrevette az író környezetében, még a felesége is, Holics Janka. Ő volt férje első olvasója, kritikusa, szerkesztője, múzsája. Sőt, több, mint ötven regény főhősnője is egy személyben. Kettejük szerető, ám ellentétes viszonya jelenik meg az első sikeres Móricz regényben, a Sáraranyban.


Móricz Zsigmond és Holics Janka
Az író szerette feleségét, ám húsz év után béklyónak érezte a házasságot Janka szigorú, katolikus erkölcseit. 1923-ban házasságuk Janka miatt bicsaklott meg.
Ebben az áldatlan állapotban találkozott Móricz Simonyi Máriával, a népszerű drámai színésznővel aki a Belvárosi Színházban játszott. Az író azonnal megfogalmazta érzéseit, "beütött a tűzvész". A főpróba napján csak vele foglalkozott, neki adott új írói instrukciókat. Janka látta, tudatában volt annak ami lezajlott és történt.
Január 31-én született az első szerelmes levél. Amit még kétszáz követett. Még aznap egymáséi lettek, ami Móricz számára végzetesnek bizonyult. Megbabonázta a testi szerelem, az intenzitása amit feleségével soha nem tudott átélni. Új tapasztalatai pontos részleteiről beszámolt naplójában.


Móricz Zsigmond és Simonyi Mária
Mária az elején elsodorták teljesen az érzelmek. Aztán kezdett megijedni az egész kapcsolattól, mert nem akart az író és felesége közé kerülni. És főleg nem akart a családi dráma részese lenni, mert Janka többször fenyegetőzött öngyilkossággal. Volt mikor meg is kísérelte, olyankor búcsúlevelet hagyott Móricznak. Ilyenkor az író visszament, hazaköltözött, megvigasztalta Jankát, sőt meg is próbálta életüket visszazökkenteni a régi kerékvágásba. Amint jobban lett Janka, kávéházakba, hotelszobákba menekült naplóját írni. Megpróbálta kiírni magából felesége és a már fantáziálásnak számítókat amiket Mária iránt táplált. A színésznőt egyre jobban taszította a viszonyuk, Janka nyilvánvaló szenvedése. Móricz leveleire is ritkán válaszolt. Ennek ellenére az író minden megjelenő novellájába vagy regényébe belecsempészett valamilyen olyan apró jelet amit csak Mária érthetett.
Másfél évig zajlott ez az egész érzelmi vihar. Végül Janka szánta el magát a végső döntésre: 1925 nyarán megölte magát. A korabeli sajtó gyors lefolyású betegségről írt nagy kegyesen, ám a barátok tudták mi történt. A temetés után Móricz sokáig nem kereste Máriát, végül ismét írt neki. Egy év múlva összeházasodtak. Mária soha nem tudta és nem is akarta átvenni Janka helyét, belőle nem lett szerzőtárs, sem regényhősnők ihletője feleségként. Móricznak további műveiben köszönt vissza halott felesége alakja.