Kedveseim!
Örömteli hírem van számotokra! Az idén a mi iskolánk kapta meg a Minisztérium és a DÖK által a soron következő Mágustusa szervezési jogát, melyre négy szerencsés Navinés diák is elnyerte a jelentkezés jogát, éltek is a lehetőséggel én pedig az alkalommal, hogy megkérdezzem őket ennek kapcsán! Én élveztem az egész légkört és a mi bajnokainkkal való csevegést is. Remélem nekik sem lesz rám panaszuk, még egyszer szeretnék nekik innen is Gratulálni! Nagyon szép és lenyűgöző teljesítmény, remélem mindegyiküknek sikerül sokáig elérni.
Szeretnélek titeket meginterjúvolni házunk számára, hiszen a dicső tetteitekről be kell számoljak! Első
körben szeretnék gratulálni a jelentkezési lap megszerzéséhez,
illetve a bejutáshoz, fogadjátok ezt a kis csekélységet tőlem az eddigi és
remélhetőleg jövőbeli szerepléseitekért. *Előveszi négy közepes méretű dobozt, ami szépen be van csomagolva narancssárga csomagolópapírral és
fehér masnival van átkötve, egyébként édesség van benne, egy kis buzdító pergamen a háztól és sok-sok szeretet.* Ti vagytok azok a szerencsések, akik versenybe szállhatnak a nyereményért, engedjétek meg, hogy kérdezzek tőletek pár dolgot.
Elsőként Mary Glottert faggadtam ki, mint a legfiatalabb hölgyet a házunkból aki indul, ezután következett Turnman Katalin, majd a két fiú, Fülöp Farkas és Leroy Lasch Gergely. Sajnos Gergőnek nem volt elég ideje a felkészülése miatt, de azért neki is Sok sikert kívánunk!
Mary Glotter
Jaj, köszönöm szépen! Köszönöm, ez kedves tőled! *Átveszi az ajándékot
és mosolyogva bólint. Figyelmesen hallgatja a Navinést, és sorra, néhol
pár másodperc gondolkodással, de válaszol.*
1.Hogy sikerült a jelentkezési lapra bukkanni,megszerezni azt?
Igazából nem volt semmi különös. Csak észrevettem, hogy az az ajtó,
ami a lap helyét rejtette, nem szokott ott lenni, amikor meg kopogtam,
nem jött válasz, és zárva is volt. Volt bennem valami, hogy nem kéne
kinyitni, de kíváncsi lettem, és az alohomorával simán sikerült, ezért
úgy voltam vele, nem lehet baj. Aztán jött az átok, de nőtt a
kíváncsiság, így végigcsináltam. Igaz, volt, ahol eléggé beparáztam. - a végén fellelhető lesz arcán egy halvány mosoly.
2.Mi motivál most, hogy az első fontos lépést megtetted ahhoz, hogy győzhess?
Nem tudnám megmondani. Örülök, hogy bekerültem, mert szeretném
kipróbálni, hogy jó varázsló... azaz boszorkány vagyok-e. És
izgalmasnak, érdekesnek találom a helyzetet, ezért is jelentkeztem. Nem a
győzelem az, ami vezérel. Persze ha nyerek, az sem baj, de ha nem,akkor
is ugyanolyan boldog leszek! - az előbbi mosoly csak szélesedik. Ha a hölgyike nem vigyáz, robban a nevetés bomba.
3.Mit vársz a tusától? Milyen feladatokat és milyen visszhangot?
Az egyetlen, amit várok, hogy alaposan megmozgasson, próbára tegyen mindenkit, minden téren.
4.Ki a legnagyobb támaszod?Miért?
Maia Norwood, a mentorom. Hogy miért, nem tudnám megmondani. Csak
egyszerűen ő az a személy, akiről úgy gondolom, a legintenzívebben tudná
a lelket tartani bennem, a legkritikusabb időszakban is. - annak a
jól ismert görbületnek sarkai ismét felfelé kezdenek kunkorodni, ahogy
ezt kimondja. Hiába, ez az egész téma jókedvet hoz neki.
5.Kitől tartasz leginkább? miért?
Senkitől sem tartok, semmiért. Már miért kéne? - von vállat, vigyor kíséretében. Persze a kérdés csupán költői, és ez tekintetében is látszik.
6.Házunk együtt szorít érted is, lenne valami kérésed hozzánk, szurkolókhoz?
Ezúton is köszönöm szépen. A kérésem pedig csupán annyi, hogy ne csalódjatok bennem, ha nem sikerül.
7. Végül pedig, üzennél valamit az ellenfeleidnek a cikken keresztül?
Ellenfelemnek kifejezetten nem tekintek senkit, de ha már mindenképp
mondanom kell valamit, az a következő: Aki jobb nálam, annak gratulálok,
aki meg nem, az is az, csak nagyobb szerencsém volt! - mosolya még mindig nem fagy le arcáról, sőt, vidámsága még jobban érezhető.
Turnman Katalin
* Pironkodva, kissé megilletődötten fogadja a gratulációt, és a tényt, hogy meg akarják interjúvolni. *
Jaj, nem kellett volna! *csusszan ki a száján, amikor szóba kerül a
"csekélység". Nem udvariasságból beszél, tényleg nem érzi, hogy neki
most bármit is kapnia kellene. De azért egy széles mosoly kíséretében
elfogadja az ajándékot, és miközben Emma beszél, meg is nézi a
tartalmát. *
1. Hogy sikerült a jelentkezési lapra bukkanni,megszerezni azt?
Valójában véletlenül akadtam rá a helyiségre, és miután egy szembe jövő
átok fogadott, már gondoltam, hogy jó helyen vagyok. Vagyis nem rögtön,
mert először azzal voltam elfoglalva, hogy ne pusztuljak meg. Aztán
végül is elvetettem magam a földön, megfőztem a bájitalt, kiiktattam a
két vad crupot, csináltam magamnak hidat a szakadékra, átslisszoltam a
háló alatt, és belejutottam a dobozkába. * Nincs kedve nagyon
részletezni a dolgokat*
Hogy győzhessek? Iszonyatosan álszentnek fogok tűnni, de nem a győzelem
miatt jelentkeztem, csak hogy kipróbáljam meg mert jó bulinak tűnt az
egész. Szóval most az motivál, hogy ha már egyszer bekerültem, bírnom
kell a strapát!
Hm.. ezen még sosem gondoltam. * vállat von* A feladatok biztos összetettek lesznek és nehezek...
Ákos. Mert, ő mindig tudja, mit mondjon nekem és éppen mire van szükségem. Nem tudom, mit csinálnék, ha nem járhatna be hozzám.
Nem félek senkitől! De félnék, se hízelegnék neki azzal, hogy bevallom!
Jaj, nagyon aranyosak vagytok! Csak megköszönni tudom a sok támogatást!
Ó, nem is tudom, talán csak annyit, hogy remélem, egyikőjük sem horkol. :D
Fülöp Farkas
Nagyon tetszett. Köszönöm. *Elvette a kis ajándékot, majd rá is tértek az interjúra*
1. Hogy sikerült a jelentkezési lapra bukkanni,megszerezni azt?
A tesóm és én felkajtattuk az egész kastélyt,
mire végül én bukkantam rá egy ajtó mögött. Nem olyan volt a
megszerzés, mint számítottam. Főzőcskézni kellett, kutyák kergettek,
majdnem búcsút mondhattam az életemnek egy szakadék fölött és egy pók is
megpróbált eltenni láb alól. Hűha, most, hogy ezt így végig mondom, még
nagyobb őrültségnek hangzik.
2. Mi motivál most, hogy az első fontos lépést megtetted ahhoz, hogy győzhess?
Mi csak egy jót akarunk
szórakozni. A régi sulinkban nem volt ilyen verseny, érdekesnek és
tanulságosnak ígérkezik. Ha valami történik, abból mi nem maradhatunk
ki!
3. Mit vársz a tusától? Milyen feladatokat és milyen visszhangot?
Fogalmam sincs még, milyen feladataink lesznek. Ezeket
nagy titokban tartják a szervezők. Félix, az ikertesóm próbált utána
járni a dolognak, de még ő sem tudott semmilyen fülest szerezni.
Gondolom, hogy akkor milyen diszkréten kezelik az információkat. A
győzelem biztosan nagy dicsőség lesz a nyertesnek. Úgy tudom, ezentúl
külföldi tusákra utazhat, mint ahogy nálunk itt vannak ezek a vendégek,
akik mindenkit nagyon érdekelnek. Valahogy úgy fognak felnézni a
bajnokra, mint ahogy mi ezekre a bajnokokra.
4. Ki a legnagyobb támaszod?Miért?
Az említett Félix
a támaszom, de születésemtől fogva ő az, akire számítok. Miért, miért,
hát mert össze vagyok vele zárva! Ráadásul ugyanúgy néz ki, mint én, ha
rosszban lennék vele, még a végén nekem adva ki magát kínos dolgokat
csinálna! *nevet*
5. Kitől tartasz leginkább? miért?
Egyenlőre senkitől nem tartok, mivel nem
ismerek senkit. Áldásos tudatlanság. Volt egy két ember, aki nagyon
szúrósan nézett, de úgy vagyok vele, hogy egy hippogriffnek sem
táncikálnál az orra előtt, aztán némelyiket kenyérre lehet kenni.
6. Házunk együtt szorít érted is, lenne valami kérésed hozzánk, szurkolókhoz?
Ha túlélem a tusát, készítenétek elő nekem egy szobát? Úgy érzem, én és
a tesóm kinőttük már a Csikólakot, jó lenne egy ágy szűkebb körben.
Cserébe megígérem, nem égetem le a Navinét a bénázásommal.
7. Végül pedig, üzennél valamit az ellenfeleidnek a cikken keresztül?
Sziasztok! Jó szórakozást! Vigyázzatok a hajamra!
Leroy Lasch Gergely
Sajnálom Gergő az idődet, de Sok Sikert!
Köszönöm a drága időtöket és energiátokat, amit így beköltözés előtt rám fordítottatok. * Két nagy puszi után, már hagyja is menni a dolgára a versenyzőket. Még egy hajrát mindenki kap tőle, majd a jegyzeteivel elvonul a nyilvánosság elé.*
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése