Akár hiszitek, akár nem, járnak közöttünk olyanok, akik nem a házunk tagjait. Lehet, hogy ezzel nem lepek meg sok embert, azzal viszont lehet, hogy sikerült közülük egyet elkapnom! Bár sokat nem tudtam meg róla (pedig szerettem volna) néhány infót azért elárult, többet között azt is, hogyan jutott be hozzánk. Ejnye lányok...kösz szépen, most ellenőrizgethetem a húgomat...
Mindegy, a lényeg, hogy következzék a rövid interjú Vadász Csenger Richárddal.

Szóval...*furán méregeti* köszönöm, hogy szántál rám időt. Először is, láttunk téged csámborogni közöttünk, megtudhatjuk mi ennek az oka?

Oh, igazán nincs mit, időm mint a tenger. * vigyorogva hátradől a székén * Nos először azért jöttem, mert kerestem valakit, azután pedig azért jöttem, mert megtaláltam Őt köztetek.

Talán kézenfekvő kérdés, hogy hogyan jutottál be?

Igazat megvallva nem volt olyan nehéz. Megláttam néhány diáklányt, majd kihallgattam a jelszót amit használtak a bejutáshoz.

Lehet esetleg rólad tudni valami? Mert hát, nem akarom, hogy a húgom közelébe *észbe kap*, szóval a többiek égnek a vágytól, hogy megtudjanak rólad valamit.

Nem....nincsen semmi érdekes dolog, amit tudni kellene rólam. * vörös arc és lesütött pillák *



Milyen gyakran szöksz fel ide? *összeszűkül a szeme*

Néhány naponta meglátogatom Lo...meglátogatlak titeket.

Ha már itt tartunk, mi az első benyomásod a sárga házról? Tetszik? Vagy neked túl zsúfolt?

Nos igen, határozottan tetszik a ház. Mintha egy hatalmas család lennének, akik mindig összetartanak, leginkább így tudom jellemezni a házat. Zsúfoltnak pedig nem mondanám. Eddig legtöbbször a klubhelyiségig jutottam csupán el, de ott mindig pont annyian voltak, hogy kellemes légtért teremtett mindenkire nézve.

Mit gondolsz a házunk diákjairól? Vannak olyan közös tulajdonságaink, ami alapján be lehet minket azonosítani?

Aranyos és kedves emberek, imádni valóak, legfőképp Lotti. Igazán kedvesek velem az itteniek, eddig nem dobtak ki, amiért külön köszönetet kell azt hiszem mondanom, sőt óriási örömmel fogadtak, ami nagyon jól esett. Nem igazán kérdezték, hogy ki vagyok és honnan jöttem, nem kérdeztek a múltamról, nem az alapján ítéltek meg. Itt más ember vagyok, egy sokkal jobb ember azt hiszem.

Mindent összevesztve, megérte idejönni?

Életem legjobb döntése volt, hogy azon az estén beszöktem. Ha visszaforgathatnám az időt, sem változtatnék ezen. Mert akkor elveszíteném őt.

Nos hát, köszönöm, hogy időt szakítottál az interjúra, és ne feled figyellek. *mutogat is hozzá*