Harc a lyukakkal

Stoppolás egy pár zokniért

Itt van tehát stoppos duológiám második része, bár megoszlanak a vélemények, hogy ugyan kit érdekel egyáltalán ez az egész. (Szerintem senkit, de Félix közölte, hogy őt igen, ezért muszály megírnom a cikket. Meg ugye már meg is ígértem. Félix pedig azt ígérte meg, hogy hiába alapítja meg az egy személyes olvasókörömet, attól még nekem kell megstoppolni a lyukas cuccainkat.)

Hogy miért érdemes ilyen módon megmenekíteni tropára ment lábmelegítőinket? Egyrészt Bogolyfalván egyetlen bolt sincs, ahol zoknit lehetne vásárolni. Aki nem jár haza, csak nyári szünetben, annak a vizsgaidőszakra megcsappan a zokniállománya, talán még arra is vetemedik, hogy olykor a tegnapi, penetráns szagmintával ellátott darabjait vegye fel újra. Másrészt nem mindenki van otthon a varró bűbájokban. Egy ilyennel könnyen fel is gyújthatod akár a ruhadarabjaidat, ha elég béna vagy. Ha bárki eljut odáig, hogy megpillanthassa az öcsém nemesebbik felét, hátul, a jobb combja fölötti égésnyom... nem állítom, hogy nem egy botor módon helyben végzett gatyajavító bűbáj végterméke....
Mindenki érti? Remek, akkor kezdhetjük:

1. Végy egy lyukas zoknit. Ha nincs ilyened, látogass el az Eridonba vagy a Navinébe, adunk!

2. Fordítsd ki a zoknit.

3. Szerezz egy gombát (nem azt, ami az erdőben nő, hanem egy gombához nagyon hasonló fa tárgyat, amit éppen a stoppoláshoz használnak. A muglik villanykörtét használnak erre a célra, de ha gombos az ágyad vége, akkor arra is ráhúzhatod a zoknidat. Olyankor csak az lehet probléma, hogy úgy nem lehet hason fekve, fejen állva, öccsön heverve varrni. Ha csak nem töröd le az ágy támlájáról azt a gombot. Nem akrok tippet adni.

4. Ha megvan a segédeszköz, húzd rá a kifordított zoknit.

6. A stoppoláshoz lehetőleg pamutot használj, mert az puhább, így nem nyomja annyira a sarkat, és ne cérna legyen, mert az túl vékony. Hímzőfonál, vagy vastag zoknihoz egyéb vékonyabb fonál megteszi.

7. Véletlenül kihagytam az 5. pontot. Ki vette észre?

8. Szóval, térj vissza a zoknidhoz (vagy még szerencsésebb esetben egy Fülöp-zoknihoz), és kezdj neki a varrásnak. Ne rögtön a lyuknál kezd az öltögetést, hagyj rá egy kicsit. Ennek módját és a varrás menetét inkább képekkel mutatom:

vagy
élőben:

Mindenki érti? A föl-le-föl-le módszerrel elindulunk az anyagon. Ahol nincs mibe kapaszkodni, ott a lyuk túloldaláig öltünk, és folytatjuk a ráhagyást egy darabon. Ha ez kész, akkor 90 fokot fordulunk, és a másik irányban csináljuk ugyanezt, a már meglévő rácsozaton pedig szintén az egyik szálat fent, a másikat lent megkerülve a tűvel, szőttesfélét készíttünk.

További jó tanácsok:
Ne várd meg, amíg a lyuk már nagyobb lesz, mint maga a zokni, mert sokkal nehezebb stoppolni és kényelmetlenebb is lesz a végeredmény.
Ha elkészültél a feladattal, a csomót a fonál végén ne csináld túl nagyra, mert bökni fogja a lábadat, amíg csak mérgedben ki nem vágod a zoknit, és akkor hiába fordítottad stoppolásra azt az időt, amit Csatáry Konrád professzor székének doxytrágyával való összekenésével is tölthettél volna. (A történet megtörtént eseten alapul.)

Sok sikert és kitartást! Segítségért bátran keresd Fülöp Farkast, vagy azt a gyereket, aki ugyanúgy néz ki.

- F1

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.

Copyright © / Navine blog

template by: Urang-kurai / powered by: blogger / edited by: Czettner L. Maja