Mecsek
A Mecsek (horvátul Meček, németül Metscheck) középhegység
Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A Mecsek három részre
tagolható: Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek, Közép-Mecsek, Nyugat-Mecsek vagy
Nyugati-Mecsek. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. Itt
szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban
jelentős éghajlati különbségek alakultak ki. Az éves csapadék átlaga 710 mm, az
éves középhőmérséklet 10°C körül van.
A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak
itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él
itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének
északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem
fordul elő. Ilyen fajok például az aranyos baraboly, a baranyai peremizs, az
illatos hunyor, az olasz müge. A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt
természeti örökség a bánáti bazsarózsa. Az itt élő kétéltűek és hüllők minden
faja védett, helyenként terelőhálókkal óvják őket az elgázolástól. Az
Orfűi-tavaknál és az Egregyi-víztározónál tavaszonként békamentő táborokat
szerveznek, amelyek ezrével mentik meg a békákat.
Jellemző állatai: magyar
vakcsiga, keleti ajtóscsiga (mindkettő védett), folyami rák, rovarok, sárgasávos
hegyi szitakötő, imádkozó sáska, fűrészlábú szöcske, áttelelő sáska, magyar
tarsza, kárpáti tarsza, szerény tarsza, óriás énekes kabóca, mannakabóca, szarvasbogár,
orrszarvúbogár, havasi cincér, atracélcincér (az utolsó csak Pécsvárad
közelében). Illetve farkasalmalepke, fecskefarkú lepke, kardoslepke, kis
apollólepke, magyar boglárka, nagy tűzlepke, díszes tarkalepke, nagy pávaszem, díszes
csuklyásbagoly és a néha tenyérnyire megnövő szőrös tölgy selyemszövő. Továbbá fürge
cselle, kövi csík, barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka, pettyes gőte,
tarajos gőte, zöld gyík, fürgegyík, faligyík, lábatlan gyík, erdei sikló,
rézsikló, kockás sikló, vízisikló, mocsári teknős.
A hegység területén körülbelül száz barlang található. A
változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nem karsztos kőzet
borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi
is van a lábunk alatt. Ezek szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok
és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk,
kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után
eltömődnek. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy,
mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat
vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös
homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult
ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.
Kéktúra
A Kéktúra 1961-re már valóban országos méretűvé vált mozgalom,
megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kék-túra Bizottsága.
1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott
napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál
részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra
útvonala mentén” címet viselte. 1977-ben meghosszabbították az utat a Velem
fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A
túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a
templom mögött.
Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió
forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon”
címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében.
A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható, mint ahogy
a hegység határsávba eső területei sem egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es
megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.
Rockenbauer Pál és csapata 7 évvel később ismét útra kelt és
az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton
előbb a „Dél-Dunántúli Kék-túra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen
az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után.
Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál
Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.
Kelet-Mecseki túra: Mecseknádasd – Óbánya - Bodzás-forrás –
Kisújbánya – Cigány-hegy - Máré-vár – Textiles-forrás - Máré csárda
A táv 16,2 km, a Kelet-Mecsek egyik legszebb útvonala
ez. A legszebb völgyön keresztül haladva egy kiskitérővel a Cigány-hegyi
kilátót érintve, gyönyörű panorámában lehet részünk, a túra végén pedig
megtekintjük a Máré-várat. Közepesen nehéz túra. A túra Mecseknádasd község
nyugati szélétől, az Árpád-kori templomtól indul és a Máré csárdánál ér véget a
túránk.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése