2007. január 14. 0:44 - írta Keating
A házszellem életrajzára Samwise Gamgee bukkant rá egy poros könyben. Most közzétesszük, és üdvözöljük Borbás Tamát iskolánk falai között.
Borbás Tamás 1836-ban született egy észak-magyarországi faluban. Anyja boszorkány volt, viszont apját sohasem ismerte. Valószínűleg ő is varázsló lehetett, bár erre soha nem derült fény. Bátor, élettel teli gyerek volt mindig, az anyja szeme fénye. Iskoláját külföldön végezte és hamar kitűnt a legendás lények iránti szeretete és tehetsége, ahogy bánni tudott velük. A Sötét Varázslatok Kivédése volt a másik, ami igazán foglalkoztatta. Rengeteg barátja volt, ellensége viszont meglepő, de egy sem az egész iskolában. A tanárai büszkék voltak rá, társai kedvelték és szerettek a közelében lenni. Tehát látszólag tökéletes élete volt, tökéletes volt ő maga is.Maga azonban ezt nem így hitte. Az önbizalmával nem volt semmi gond, de tisztán látta minden kis hibáját. Ahogy idősödött, egyre jobban elhatalmasodott rajta a félelem, ami megakadályozhatta későbbi pályafutását a varázslények területén. Betegesen rettegett a sárkányoktól, pontosabban a tűztől, amit fújtak. Végül egy neves, mugli orvost, egy ún. pszichológust keresett fel, akinek természetesen nem árulta el konkrétan, hogy mitől is fél.
Öt évvel később, 23 éves korában vették fel a Varázslényfelügyeleti Főosztályra. Egy évre rá meghalt a nagyapja, akiért mindigis rajongott és ettől fogva többé már nem volt társasági ember. A munkájának élt, tanulmányozta a sárkányokat, és meglehetősen sokat utazott. A Minisztérium fejcsóválva figyelte, amikor hónapokra eltűnt, de nem tették ki a szűrét, mert mindig valami zseniálisan újat tudott kifejleszteni, bemutatni. Egy ilyen kaland során botlott bele egy Magyar Mennydörgőbe, azon kevesek közül az egyikbe, amely még szabadon élt a biztonságot jelentő hegyek mélyén. Sokáig maradt ott Borbás, titokban figyelte a sárkányt, de egyik hajnalban nem volt elég óvatos, és az észrevette őt. A férfi senkinek sem óhajtott részletesen beszámolni az eseményről, csak annyit közölt szárazon a Reggeli Prófétának, hogy a sárkány halott. Így lett ő az első, akinek sikerült legyőzni egy Magyar Mennydörgőt.
Élete hátralevő részében nem utazott messzi tájakra, hanem bájitalokkal kísérletezett és temérdek hasznos és hatásos szert sikerült előállítania. Meglepő módon nem egy sárkány vagy valami hasonlóan veszélyes bestia végzett vele, hanem egyik kísérletezése alkalmával a felszálló gőz mérgező volt, és azonnal megfojtotta. Borbás Tamás 63 évet élt, 1899. október.5-én hunyt el, és a sírján a neve alatt ez áll: „A Sárkányölő”.
Azóta szellemként járja a világot, de az utóbbi időben a Bagolykő Mágustanoda tornyait figyeli. Kinézete olyan, mint halálakor és halála előtt szinte mindig: gubancos, vörösesbarna haj, sebhelyes arc, komoly tekintet, de szinte mindig mosolygó száj. Méregzöld, viseltes talárja szakadtan lóg rajta, de tartása egyenes és mégis visszahúzódó. Szeret el-elcsevegni lelkes kisdiákokkal, ám mégis legtöbbször a parkban „sétál” és töpreng – de hogy min, azt senki se tudná megmondani.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése